| 1 min

A műanyag: felemelkedés, hanyatlás és minden, ami közötte van

Manapság a műanyagra szükséges rosszként tekintünk, nem akarunk vele élni, de ugyanakkor nélküle sem tudunk élni. Legalábbis, még nem. Környezettudatosabbak vagyunk, mint, amilyenek valaha voltunk, és kétségbeesetten próbáljuk csökkenteni a műanyagok használatát. Utazó kávés bögrék az egyszer használatos műanyag kávéspoharak helyett, újrahasználható ivókulacsok vizes palackok helyett, újrahasználható bevásárlószatyrok, papír szívószálak, bambusz fogkefék vagy újrahasznosítható arctisztító párnák és folytathatnánk a sort. Meglepő módon azonban a műanyagot eredetileg fenntartható megoldásként gyártották a környezet megóvása érdekében.

február 25, 2020

A műanyag térhódítása

 

A műanyag a polimereknek nevezett anyagok gyűjtőneve, valójában azt jelenti, hogy „sok részt tartalmazó”, amely molekulák hosszú láncaiból áll. Ezek a polimerek előfordulnak a természetben, cellulóz vagy petróleum és más fosszilis tüzelőanyag formájában, valamint mesterségesen egyaránt. A szintetikus polimerek feltalálása pedig forradalmasította a világot. Lehetővé tették számunkra tartós, könnyű és rugalmasabb műanyag gyártását, kibővítve ezáltal annak lehetséges felhasználását.

A II. világháború a műanyagipar fellendülését eredményezte, helyettesítő anyagot kínálva más szűkös erőforrások helyett. Mindezek fényében is meglepő, hogy a műanyaggyártás csak az Egyesült Államokban 300%-kal megugrott. A műanyagot nem sokkal ezelőtt még csodálatos találmánynak tekintettük, ami bármilyen anyag pótlására szolgál, mivel gazdaságos volt és felhasználási célja korlátlannak tűnt.

„A műanyag lehetőségei egyeseknek egy anyagi javakban bővelkedő utópikus jövőképet idézett meg[...].”

 

Idézet: Sciencehistory.org 

A műanyag hanyatlása

 

Ha a műanyag ilyen csodálatos termék volt, és egyesek szerint még mindig az, akkor miért tűnik úgy, hogy véget ér az uralma? A műanyag sikere magában hordozza bukását is: a műanyag könnyen eldobható, de úgy tervezték, hogy örökké tartson. Az 1960-as években először az óceánokban észlelték a műanyagszennyezés és hulladék növekedését, épp abban a korszakban, amikor az emberekben egyre nagyobb mértékben tudatosultak a környezeti problémák. Ahogy a szennyezéssel kapcsolatos tudatosság és aggodalom végigsöpört az 1970-es és 1980-as éveken, a műanyag hulladékok és azok szívóssága aggasztani kezdte a megfigyelőket.

Ezenkívül a műanyag nem tűnt olyan ártalmatlannak vagy higiénikusnak, mint ahogyan azt korábban gondolták. Az adalékanyagok és bizonyos vegyi anyagok, melyek olyan erőssé, könnyűvé vagy rugalmassá tették a műanyagot, potenciális kockázatot jelentettek az emberi egészségre. Nem voltak ismereteink arról, hogy a vegyi anyagok milyen negatív hatással lehetnek ételeinkre és a vízre, mit eredményezne az ezeknek való kitettség vagy a testünkben való folyamatos felhalmozódásuk. Mindezek tetejébe a műanyagot fokozatosan az olcsó, helyettesíthető és hamisított termékekhez társították.

A műanyag hírneve további csorbát szenvedett az úgynevezett „Kék Bolygó effect” után. A tudósok és iparági szakértők azzal érveltek, hogy a műanyag-probléma már régóta ismert, de a nagyközönség nem volt tisztában azzal, hogy mennyi műanyag van az óceánokban, és nem is ismerték fel annak tengeri élővilágra gyakorolt hatását.

A 2001-ben bemutatott , A kék Bolygó című BBC dokumentumfilm-sorozat feltárta óceánjainkban jelen lévő műanyagszennyezés aggasztó valóságát, és első ízben foglalkozott nyilvánosan a problémával. Ezután elindult a lavina.

A kék bolygó II című, szintén BBC dokumentumfilmet 2018-ban sugározták, ami óriási sikert aratott, és ugyancsak katalizátorként hatott a környezettel és vadvilágunkkal kapcsolatos tudatosság terén.

Untitled

Több, mára ikonikussá vált természetfotó és -film hatására megváltozott felfogásunk a műanyagról. Mint például a víz alatti természetfotós, Justin Hofman 2017-es képe hatására, ami egy eldobott világos rózsaszín fültisztító pálcikába kapaszkodó csikóhalat ábrázol, és a videó, mely révén egy tengeri teknős vált a műanyagszívószál-ellenesség reklámarcává. Szerte a világon megrázták az embereket azok a szívszorító képek, amelyek a mindenki által használt mindennapi háztartási termékek környezetre és vadvilágra gyakorolt káros hatását ábrázolták.

“A tudósok már régóta tisztában vannak a műanyag okozta problémával, de a nagyközönség előtt csak a közelmúltban vált jobban ismertté a műanyag hatása, valamint az, hogy hogyan tudnának változtatni viselkedésükön és arra használni vásárlóerejüket, hogy pozitív változásra ösztönözzék az iparágat”.

Idézet: Lydia Butler, DS Smith Ügyfél Fenntarthatósági és Projekt Szakértő

Eljött a változás ideje - Nincs több műanyag?

 

A műanyagot eredetileg kényelmi okokból vezették be, az egyszerű újrahasznosíthatóság korábban nem okozott tényleges aggodalmat. A műanyag káros hatásának egyre szélesebb körű ismeretségével párhuzamosan a műanyagipar is reagált és az újrahasznosítást kínálta megoldásként az 1980-as években. Napjainkban azonban a valaha gyártott összes műanyag csekély 9%-át hasznosítják újra, 12%-át elégetik és 79%-a hulladéklerakókba vagy óceánjainkba kerül. Ha nem teszünk semmit, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal, jósolják egyesek. A fejlett technológia korában, amikor az önjáró autók és az űrturizmus már nem a távoli jövőt jelentik, felmerül a kérdés, miért nem hasznosítanak újra több műanyagot?


“A világ fordulóponthoz ért. A termelési és fogyasztási ciklusok évezredek óta körforgásban vannak, összhangban a természetben rejlő „hulladékkal megegyező felhasználási” áramlásokkal."

Idézet: Tom Szaky, vezérigazgató, Terracycle

Ha az újrahasznosítás egyszerű lenne, akkor mindenki újrahasznosítana. Jelenlegi termelés-felhasználás-ártalmatlanítás rendszerünk bizonyítja, hogy nem olyan egyszerű. Először is, a műanyag rendeltetésétől függően különböző formában és méretben fordul elő. Ez az előny egyben a legnagyobb hátrány is, mivel jelenlegi technológiánknak még mindig túl nehéz megkülönböztetnie a különböző típusú műanyag anyagokat, és elkülönítenie azokat egymástól. A többféle típusú műanyag együttes újrahasznosításával nagyon alacsony minőségű műanyag keletkezik, melyek piaca nagyon kicsi vagy nem működőképes.

Másodszor, az újrahasznosítás hatalmas további erőfeszítéseket és nagy beruházásokat igényel. Gazdaságosabb új műanyagokat gyártani primer anyagok felhasználásával, szemben a használt vagy újrahasznosított műanyagokkal. A kormányok jogszabályokat hozhatnak annak érdekében, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat újrahasznosított műanyagok alkalmazására.

Végül, és talán ez a meghatározóbb, mindez kulturális kérdéshez vezethető vissza: a műanyag elengedhetetlenné vált modern, felgyorsult életünkben. Mindenhol műanyag van körülöttünk és élvezzük annak előnyeit. Mivel egyre több célra használjuk a műanyagot, egyre több műanyagot készítünk. Ugyanakkor, mivel évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, át kell gondolnunk a jelenlegi műanyag gazdaságunkat. Tényleg készek és hajlandók vagyunk felhagyni fényűző életmódunkkal?

Hatalmat az embereknek

 

A műanyag mindennapos történet. Minden márka, minden ország érintett. Csupán néhány kép arról, ahogy egy csapásra meghódította a világot a műanyag. A Greenpeace #IsThisYours-a elárasztotta az Instagramot és a Twittert, megpróbálva szégyenbe hozni a vállalatokat az egyszerhasználatos műanyag csomagolás miatt. A nyilvánosság egyre inkább értékeli potenciális pozitív közreműködését, amiben nagy szerepet játszik a közösségi média.

#isthisyours image from Instagram account

Kép:#isthisyours az instagramon 

A fogyasztók egyre bizalmatlanabbá váltak az általuk kapott információkkal szemben. A közösségi média lehetővé tette számukra - jobban mint bármikor -, hogy nyilvánosan rákérdezzenek bizonyos adatokra, vitassák az érvényben lévő politikát és erőteljesebben bevonva érezzék magukat a vitába. Ennek eredményeként a vállalatok merész ígéreteket tesznek. A klímaváltozás lehet az első alkalom, hogy a fogyasztók hatalommal bírhatnak a vállalatok döntése felett.
„Az emberek nem feltétlenül törődnek többet a környezettel, mint azelőtt, de mindnyájan tudatosabbá váltunk, és egyszerűen csak népszerűbb lett.”

“Az emberek nem feltétlenül törődnek többet a környezettel, mint azelőtt, de mindnyájan tudatosabbá váltunk, és egyszerűen csak népszerűbb lett.”

Az érvényben lévő jogi szabályozás és politika vitatása, módosítása minden fél számára előnnyel jár hosszú távon.

Egyes vállalatok egyik napról a másikra teljesen át tudnának térni a műanyagról a kartonpapírra, ha kellene. Termékeik típusa miatt azonban a fogyasztók nem vennének észre a különbséget, ha áttérnének a kartoncsomagolásra. Ennek eredményeként ezen márkák semmilyen intézkedést nem tesznek. Általában a nagyobb láthatósággal bíró márkák azok, amelyek változtatásokat hajtanak végre. A többi vállalat nem változtat, mivel jelenleg sokkal drágább módosítanii, és vannak olyan termékek, melyek vásárlásáról az emberek nem mondanak le, függetlenül attól, hogy műanyagot használnak. Tehát a fogyasztók nem fognak rá reagálni, és egyes márkák ezt nagyon jól tudják. Az egyik legfőbb tényező, ami miatt a vállalatok vonakodnak megszüntetni vagy csökkenteni a műanyag csomagolást, az valójában a költség. Több EU tagállam is fontolgatja, hogy bevezeti az úgynevezett modulált újrahasznosítási díjat a műanyag csomagolásnál, mely arra ösztönözné a márkákat, hogy többet fektessenek be a megfelelő technológiákba, és a megfelelő fajtájú anyagokat válasszák.


“Az egészséges óceánok támogatni tudják az egészséges embereket és egészséges profitokat; ha hagyjuk [...]. Ez azt jelenti, hogy a jogi szabályozást, innovációt és fogyasztói döntéseket arra használjuk, hogy a műanyaghoz kapcsolódó keresletet és szennyezést jobb alternatívákra cseréljük.


Idézet: Erik Solheim, ügyvezető igazgató, ENSZ Környezetvédelem

Egyéb kezdeményezések is elindultak. Európa betiltja és korlátozza a bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket melyek együttesen az összes tengeri szemét 70%-át képezik. Valamint Kína 2018-ban bevezetett, műanyag hulladék behozatalára vonatkozó tilalma következtében a műanyag csomagolást illetően működőképesebb megoldásokat kellett találni a műanyag hulladék számára.


“Az újrahasznosító rendszerek soha nem képesek lépést tartani a műanyag-előállítással. A műanyag szennyezésre egy a megoldás: kevesebb műanyag előállítása.”


Idézet: Kate Lin, Greenpeace Kelet-Ázsia kampányvezető 

Változás a csomagolóiparban?

 

A műanyagcsomagolóipar sokat változott az elmúlt időszakban, és továbbra is jelentős fejlődésen megy keresztül. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy átlátható legyen. Az újrahasznosítás az egyik lehetőség. Időnként azonban bizonyos típusú műanyagok újrahasznosítása energiaigényesebb, és nem biztos, hogy valóban jobb a környezet szempontjából újrahasznosítani azokat, a szállításhoz kapcsolódó magasabb széndioxid-kibocsátás miatt.

A nagy márkák és a kiskereskedők is kezdik megérteni: a fenntartható és innovatív jövőre sok-sok különböző kezdeményezés együttes alkalmazása lenne a megoldás, és a legapróbb is számít.

A kartoncsomagolás lenne a Szent Grál? A válasz még vitatott. Csak néhány lehetőség: innovatív csomagolási stratégiák bevezetése annak érdekében, hogy azok újrahasználhatók, újrahasznosíthatók vagy komposztálhatók legyenek, valamint új, körforgásos modell kidolgozása, melyben az újrahasználható csomagolás felváltja az egyszer használatos csomagolást.

 

cardboard recycling

A csomagolóiparnak tudatosan okosabb csomagolást kell választania, amelyben a kartondoboz minden bizonnyal óriási szerepet játszhat.

Még egyszer hangsúlyozzuk, nincs egyetlen olyan egyszerű megoldás, amely megakadályozza, hogy a műanyag az óceánjainkat szennyezze. Arról, hogy a hullámkarton-csomagolás -e a forradalmi megoldás vagy sem. Erről a következő részben olvashat bővebben.